Növénybiológia specializáció

  1. A növényi sejt szerkezetének jellegzetességei, sejtszervecskék és funkcióik (sejtmag, ER, Golgi, peroxiszóma, glioxiszóma, plasztiszok és típusaik, mitokondrium, vakuólum).
  2. A növényi sejtváz szerepe, felépítése, járulékos fehérjéi. A sejtváz szerveződésének szabályozása növényekben, a ROP GTPázok.
  3. A növényi sejtfal szerkezete. A sejtmegnyúlás szabályozása. A növényi hormonok szerepe a sejtmegnyúlásban. A növekedés mérése és matematikai analízise növényekben.
  4. A növények embriogenezisének jellemzése. Az apikális-bazális tengely és a radiális szöveti mintázat kialakulása. A merisztémák kialakulása, fenntartásuk szabályozása, és funkciói. Az auxinok és a citokininek szerepe a szöveti differenciálódásban és a szervek kialakulásában.
  5. A növényi sejtosztódás és sejtciklus sajátosságai és hormonális szabályozása.
  6. Hormonális jelek érzékelése növényi sejtekben. A receptorok típusai, a jelátviteli folyamatok komponensei. Mutasson be egy-egy típust konkrét példával (pl. az etilén- illetve auxinreceptor és jelátvitel működése).
  7. A növényi fotoreceptorok csoportosítása, jellemzése és fiziológiai szerepének ismertetése. Kromofór csoportok és a fotoreceptor fehérjék jellemzése. A fotoreceptorok által indukált jelátviteli folyamatok és génexpressziós változások. A fotoreceptorok által szabályozott fiziológiai folyamatok.
  8. A nitrogénmonoxid és szerepe a növények egyedfejlődésének szabályozásában és stresszfolyamataiban.
  9. Az abszcizinsav és szerepe a növények egyedfejlődési programjában és stressz akklimatizációs folyamataiban.
  10. A jázmonátok és szerepük a növények egyedfejlődésében és stressz akklimatizációs folyamataiban.
  11. Az etilén és szerepe a növények egyedfejlődési programjában, stressz akklimatizációs folyamataiban és a növényfajok más fajokkal kialakuló kölcsönhatásaiban.
  12. A szalicilsav és szerepe a növények abiotikus és biotikus stresszorokhoz történő akklimatizációjában.
  13. A növényi genom szerveződése. A gének funkciójának tanulmányozására szolgáló módszerek. Az Arabidopsis thaliana, a molekuláris biológiai vizsgálatok modellnövénye.
  14. A DNS replikáció növényekben. A kloroplasztisz és a mitokondriális DNS, transzkripciós és transzlációs sajátosságaik.
  15. A transzkripció sajátosságai növényekben. A miRNS-ek és siRNS-ek szabályozó funkciói.
  16. A virágmerisztéma, a virágrészek kialakulásának és a virágzás időpontjának szabályozása. A virágfejlődés ABC modelje. A virágzás szabályozása egyedfejlődési és környezeti tényezők által: az életkor, a nappalhossz, illetve a hideg periódus (vernalizáció) általi szabályozás molekuláris mechanizmusai.
  17. Ivarsejtképződés és kettős megtermékenyítés a Zárvatermőkben. Termésképzés, magképzés és hormonális szabályozásuk.
  18. A programozott sejthalál morfológiai és biokémiai jellemzői és jelentősége a növények egyedfejlődési programjában. A szerv és teljesnövény szeneszcencia kialakulása és az ezzel együttjáró génexpressziós, biokémiai és fiziológiai változások.
  19. A növények genetikai transzformációja Agrobacterium vektorokkal.
  20. Idegen gének beépítése közvetlen DNS bejuttatási módszerekkel. A génkifejeződés módosításának lehetőségei (promóter típusok, antiszensz technológia, géncsendesítés).
  21. A GM technológia alkalmazási lehetőségei. A növények elsődleges, másodlagos anyagcseréjének módosítása, a stresszrezisztencia fokozásának lehetőségei, példákkal.
  22. A növényi sejtkultúrák biotechnológiai alkalmazása. A növényi sejt- és szövettenyészetek jellegzetességei, felhasználásuk előnyei, hátrányai.
  23. A növényi membrántranszport alapjai. Elsődleges és másodlagos aktív transzport. Hordozók és ioncsatornák által közvetített transzportfolyamatok.
  24. A sztómaműködés szabályozása. Kálium fázis, szacharóz fázis. Az abszcizinsav hatása a sztómazáródásra. Jelátviteli folyamatok.
  25. A fotoszintetikus pigmentek fényabszorpiójának mechanizmusa. A reakciócentrum komplexek szerkezete, a nem ciklusos elektrontranszport mechanizmusa.
  26. A proton grádiens kialakulása a fotoszintetikus elektrontranszport során. Az ATP szintézisének kemiozmotikus hipotézise.
  27. A CO2 fixáció különböző útjai és azok ökofiziológiai jelentősége (C3, C4, CAM).
  28. A stressz definíciója. A növények stresszre adott válaszreakcióinak általános jellemzése. Akklimatizáció és adaptáció. Az abiotikus és biotikus stresszorok által indukált jelátviteli folyamatok és génexpressziós változások.
  29. A fotoszintézis és a stressz. Reaktív oxigénformák keletkezése a fotoszintetikus elektrontranszportban.
  30. Az UV-B sugárzás károsító hatásai és a növények adaptációs és akklimatizációs folyamatai.
  31. A nehézfém ionok akkumulációjának mechanizmusa növényekben. A nehézfémek által kiváltott oxidatív stressz. A nehézfém tolerancia típusai.
  32. Reaktív oxigénformák és antioxidáns rendszerek a növényekben. Szerepük a stressz akklimatizációban és a jelátviteli folyamatokban.
  33. A szárazságstressz hatásai növényekre. A növények szárazságtűrési stratégiái. Ozmotikus stressz és abszcizinsav által indukált génexpressziós változások. A prolin, mint kompatibilis ozmotikum.
  34. A növények fiziológiai válaszreakciói a környezet magas sókoncentrációira és akklimatizációs mechanizmusok. A halofiták és glikofiták fiziológiai sajátosságai. A Na+ transzportjának molekuláris mechanizmusa növényekben.