GENETIKA TÉMAKÖR – 8 tétel
Haladó genetika
Haladó genetika gy
Genetika – populációgenetika

1. Eukarióta kromoszómák szerkezete. Az interfázisos és az osztódó kromoszómák szerkezete. Mi bizonyítja, hogy egy kromoszóma egyetlen DNS szálból áll? A DNS tömörödési módja a kromoszómákban. Az eukromatin és a heterokromatin. A pozíció effektus variegáció jelenség értelmezése. A centromer, telomer és a telomeráz.

2. Tetrádelemzés, rekombináció és génkonverzió Tömlősgombák előnyei a genetikai analízisben. Tetrád típusok és kialakulásuk, a spórasorrend jelentése, centromer térképezés. Aszimmetrikus tetrádok képződése, a génkonverzió típusai. A génkonverzió molekuláris mechanizmusa, a génkonverzió polaritása.

3. A sejtmagon kívüli genomok jellemzői. A sejtszervecskék genomjának sajátosságai. A citoplazmatikus öröklődési mintázat felfedezése, jellegzetességei és magyarázata. Citoplazmatikus szegregáció. A mitokondriumok autonóm öröklődésének bizonyítékai. A kloroplasztisz a mitokondrium genom térképezésének alapelvei. Az anyai hatás magyarázata.

4. Az immunitás genetikája. A humorális és sejtes immunválasz együttműködése. Az immunglobulin könnyű és nehéz lánc gének szerkezete és működése. A „junctionaldiversity”, és hipermutabilitás szerepe. Az immunglobulin enhanszerek. Ellenanyag típusváltás, allélkizárás. Az MHC fehérjék szerepe, és genetikája.

5. Az egyedfejlődés genetikai alapjai A muslica egyedfejlődését szabályozó géncsoportok azonosítása és mutáns fenotípusai. Az anterior-poszterior testtengely kialakulásának főbb lépései. A szegmentpolaritási gének és jelátviteli utak kapcsolata. A homeotikus gének szerepe és szabályozása. Az enhanszerek szerepe az egyedfejlődés folyamatában.

6. Mennyiségi jellegek genetikája Mitől lesz egy fenotípus mennyiségi vagy minőségi? A mennyiségi jellegek genetikai és környezeti magyarázata. A variációk genetikai és környezeti összetevőkre bontásának elmélete. Tágabb és szűkebb értelemben vett örökletesség. Örökletesség gyakorlati meghatározása. Az örökletesség értelmezésének korlátai.

7. A rák genetikai alapjai. Ráktípusok. Tumort indukáló retrovírusok és virális onkogének. A rák kialakulásában szerepet játszó tumorszupresszorok. A retinoblasztóma és a p53 gének legfontosabb szerepei a sejt élete során?

8. Populációk genetikája. Populációk típusai, génkészlete, allél és genotípus gyakoriságok. A Hardy-Weinberg szabály levezetése és jelentősége. A Hardy-Weinberg egyensúlyra ható tényezők.

BIOKÉMIA, MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA, SZERKEZET BIOLÓGIA TÉMAKÖR – 16 tétel
Biokémia D
Molekuláris Biológia D
Molekuláris Biológia Laborgyakorlat
Molekuláris Biológia
Biológiai Kémia
Szerkezeti Biológia
Szintetikus Biológia és omika

1. Az öregedés molekuláris mechanizmusai. Őssejtek, szomatikus klónozás, iPS sejtek létrehozása és felhasználása.

2. Epigenetika, DNS és hiszton módosítások, hiszton kód hipotézis, epigenetika és a rák.

3. Mikroszkópos technikák: Fluoreszcens jelölés, GFP, FISH, in situ RNS hibridizáció, immunhisztokémia, FRET.

4. Rekombináns DNS technika eszközei és módszerei: Rekombináns DNS technikában felhasznált enzimek és klónozó vektorok, klónozási és klón szelekciós stratégiák, genomi és cDNS könyvtárak létrehozása és felhasználása

5. Promoter és mRNS analízis – promoter térképezés: RNS vizsgálati módszerek, gének keresése, RNS végeinek meghatározása, exon-intron szerkezet meghatározás, transzkriptomika.

6. PCR alapútechnikák: PCR elve, optimalizációja, SNP analízis, RT-PCR, Q-PCRés digitalis PCR, inverz PCR, hot start PCR, aszimmetrikus PCR, linker-primed PCR.

7. Fehérjék tisztítása, kimutatása, vizsgálata: Kromatográfiás technikák, gélszűrés, dialízis, immundetekció; DNS-fehérje interakciók kimutatása (EMSA, DNase footprinting, ChIP, ChIP-seq).

8. Transzgenikus élőlények: Transzgenikus és KO egér létrehozása és felhasználása, transzgenikus muslica, növények és élesztő létrehozása és alkalmazási területei.

9. Makromolekula jelölési technikák és blottolási módszerek: Nukleinsav próbák jelölésének módszerei; nukleinsav hibridizációs módszerek (Southern- és Northern-blot). Fehérjék kimutatása ellenanyagok és protein-tag-ek segítségével; Western blot, ELISA.

10. Stressz, szabadgyök képződésés Antioxidáns védelmi rendszerek: Oxigén és nitrogen alapú szabadgyökök, élettani és patológiás szerepük. Enzimatikus és nem enzimatikus védelemi vonalak, védekezési mechanizmusok. 11. Fehérjék stabilitása, stabilizálása és Fehérje alapú nano-technológia: Extremozimek, immobilizálás, additívok, kémiai és genetikai módosítás. Fehérje ketrecek, csövek, gyűrűk, alkalmazási lehetőségeik az iparban és az orvostudományban.

12. Pathobiokémiaialapok: A máj pathobiokémiája, A vér alakos elemeinek biokémiája és pathobiokémiája, Endokrin diszfunkció: a pancreas pathobiokémiája, diabetes mellitus

13. Az omika tudományok tárgyköre. A transzkriptom; nem kódoló RNS fajták, szerepük és azonosításuk. Az interaktom; biológiai rendszerek alkotó elemeinek kölcsönhatásai, azok megjelenítési formái. A „betegséggén” hálózatok feltérképezése, jelentőségük. 14. A szintetikus biológia tárgyköre. Genom redukció, genomépítés. Alternatív genom létrehozásának lehetőségei, xenobiológia. Biztonsági és etikai kérdések.  15. A fehérjék szerkezeti és funkcionális sajátságai, kölcsönhatásai, térbeli szerkezetük kialakulása

16. Nukleinsavak szerkezeti sajátságai, intra- és intermolekuláris kölcsönhatásai

MIKROBIOLÓGIA, IMMUNOLÓGIA TÉMAKÖR – 8 tétel
Mikrobiológia
Experimentális mikológia
Experimentális mikológia sz
Mikrobiológia molekuláris biológusoknak
Immunológia

1. A külső környezeti faktorok hatása a mikrobákra

2. A mikroorganizmusok szerepe az elemek körforgásában

3. A mikrobák energianyerő folyamatai

4. Mikotoxinok: felosztás, fontosabb mikotoxinok (termelők, biológiai hatás, előfordulás)

5. Gombák nemesítése mutagenezissel, protoplasztfúzióval és rekombináns módszerekkel. Gombák kimutatására használt molekuláris markerek

6. A mikrobaellenes terápia alapjai (legfontosabb antibiotikumok és kemoterápiás szerek).

7. Az orvosi mikrobiológia alapjai (virulencia, virulenciafaktorok, fertőzés lefolyása, járványtani alapfogalmak, normál humán flóra).

8. Veleszületett immunitás általános jellemzése. Sejtes és humoráliskomponensei. A veleszületett immunitás felismerő receptorai, csoportosítása azok jelátviteli útvonalai. Az akut gyulladás folyamata, sejtes és humorális komponensei.

9. Az adaptív immunitás általános jellemzése. Effektor sejtjei. A T sejt receptor és a B sejt receptor szignalizációs útvonalai. Immunregulációs folyamatok főbb jellemzői. Vakcinálás.

BIOTECHNOLÓGIA TÉMAKÖR – 8 tétel
Biotechnológia
Biotechnológia D
Biotechnológia laborgyakorlat

1. Fehérje termeltetés élesztőkkel, fonalasgombákkal Az élesztők előnyei-hátrányai, vektoraik, fehérje szekréciós útvonala. Pichia fajok előnyei, jellemzőik. A fonalasgombák előnyei-hátrányai, vektoraik. Fehérje termeltetési stratégiák (Biotechnológia). Heterológexpresszió (Mikrobiológia)

2. Fehérje termeltetés Gram + baktériumokkal Gram + baktériumok jellemzése biotechnológiai szempontból. Főbb fehérje szekréciós útvonalak. Fehérje expressziós stratégiák. Bacillus fajokés Staphylococcus carnosus.

3. Bakulovírus-rovarsejt expressziós rendszer A bakulovírusok életciklusa. Az expressziós rendszer jellemzői. Klónozási stratégiák. Bakmid. Bakulovírusok, mint növényvédőszerek.

4. Növényi sejtkultúrák biotechnológiai hasznosítása A növényi sejtkultúrák előállításának módjai, jellemzésük. Növényi sejtek manipulálása. Transzgenikus növények előállítása, génmódosítás és növényi biotechnológia

5. Fehérje termeltetés emlős sejtkultúrákkal (Emlős sejt kultúrák típusai, előnyeik-hátrányaik, emlős vektorok, ill. manipulálási stratégiák.

6. Gyógyászatilag jelentős ellenanyagok előállítása Gyógyászatban használatos ellenanyagok típusai, előnyeik-hátrányaik, példák.

7. A glükóziláció biotechnológiai jelentősége A glükóziláció típusai és jellemzésük. Biológiai jelentősége. Szerepük a gyógyászatban. Az N- típusú glükoziláció kialakulása. Kalnexin/kalretikulin ciklus.

8. Új-generációs szekvenálási technikák és biotechnológiai alkalmazási lehetőségeik.