NÖVÉNYBIOLÓGIA MSc (2020)

  1. A növényi sejtfal szerkezete. A sejtmegnyúlás szabályozása. A növényi hormonok szerepe a sejtmegnyúlásban. Tropizmusok. A sejtpolaritás és szabályozása növényekben.
  2. A növények embriogenezisének jellemzése, főbb lépései. Az apikális-bazális tengely és a radiális szöveti mintázat kialakulása. A merisztémák megjelenése. Az embrió nyugalmi állapota.
  3. A növényi sejtosztódás és sejtciklus sajátosságai és hormonális szabályozása. A merisztémák típusai, felépítése és funkciói, működésük molekuláris szabályozása.
  4. A növényi hormonok általános jellegzetességei. Az auxin metabolizmusa, érzékelése. Az auxin jelátvitel és a génexpresszió auxin általi szabályozása. Az auxin transzport molekuláris mechanizmusa és szerepe a növények testszerveződésének kialakításában.
  5. A növényi fotoreceptorok csoportosítása, jellemzése és fiziológiai szerepének ismertetése. A fotoreceptorok által indukált jelátviteli folyamatok, génexpressziós és fiziológia változások.
  6. Az abszcizinsav és gibberellinsav metabolizmusa, érzékelésének és jelátvitelének molekuláris mechanizmusa. Szerepük a növények egyedfejlődési programjában és stressz akklimatizációs folyamataiban.
  7. A szalicilsav és a jázmonátok metabolizmusa, érzékelésük és jelátvitelük molekuláris mechanizmusa. Szerepük a növényeknek az abiotikus és biotikus stresszorokhoz történő akklimatizációjában.
  8. Az etilén, mint növényi hormon metabolizmusa, érzékelésének molekuláris mechanizmusa, jelátvitel és szerepe a növények egyedfejlődési programjában és stressz akklimatizációs folyamataiban. A nitrogén monoxid képződése és jelátviteli szerepe növényekben.
  9. A növényi genom szerveződése. A gének funkciójának tanulmányozására szolgáló módszerek. A molekuláris biológiai vizsgálatok modellnövényei.
  10. A transzkripció sajátosságai növényekben. A miRNS-ek és siRNS-ek szabályozó funkciói. A kloroplasztisz és a mitokondriális DNS, transzkripciós és transzlációs sajátosságaik.
  11. A virágmerisztéma, a virágrészek kialakulásának és a virágzás időpontjának szabályozása. A virágfejlődés ABC modelje. A virágzás szabályozása egyedfejlődési és környezeti tényezők által: az életkor, a nappalhossz, illetve a hideg periódus (vernalizáció) általi szabályozás molekuláris mechanizmusai.
  12. „Nemzedékváltakozás”, ivarsejtképződés, pollináció és kettős megtermékenyítés a zárvatermőkben.
  13. Termésképzés, magképzés, csírázás és hormonális valamint genetikai szabályozásuk.
  14. A programozott sejthalál morfológiai és biokémiai jellemzői és jelentősége a növények egyedfejlődési programjában. A szerv és teljes növény szeneszcencia típusai és az ezzel együttjáró hormonális, génexpressziós, biokémiai és fiziológiai változások.
  15. A növények genetikai transzformációja Agrobacterium vektorokkal (a természetes génátvitel lépései, a mesterséges vektorok jellegzetességei, előnyök és hátrányok).
  16. Idegen gének beépítése közvetlen DNS bejuttatási módszerekkel. A génkifejeződés módosításának lehetőségei (promóter típusok, antiszensz technológia, géncsendesítés).
  17. Genetikai transzformáció és genomszerkesztés. A növények genetikai módosításának alkalmazási lehetőségei. A növények elsődleges, másodlagos anyagcseréjének módosítása, a stresszrezisztencia fokozásának lehetőségei, példákkal.
  18. A növényi membrántranszport alapjai. Elsődleges és másodlagos aktív transzport. Hordozók és ioncsatornák által közvetített transzportfolyamatok. Példák.
  19. A fotoszintetikus pigmentek fényabszorpiójának mechanizmusa. A reakciócentrum komplexek szerkezete, a nem ciklusos elektrontranszport mechanizmusa. A proton grádiens kialakulása a fotoszintetikus elektrontranszport során.
  20. A CO2 fixáció különböző útjai és azok ökofiziológiai jelentősége (C3, C4, CAM).