1. A természettudományos nevelés − mint önálló, interdiszciplináris tudományterület – szűk és tág értelmezése, főbb kutatási kérdései. A biológiatanítás helye a tudásalapú társadalomban, céljai, fejlesztési feladatai.

2. A tanulás és a tanítás fogalmának értelmezései. A tanulásról és az értelmi fejlődésről alkotott elképzelések hasznosítása a biológia tanításában. A természettudomány tanulásának háromdimenziós modellje; integrálása a tantervekbe, tankönyvekbe és az osztálytermi gyakorlatba.

3. A biológia tantárgyhoz kapcsolódó affektív célok, attitűdformálási lehetőségek. Az érdeklődés-felkeltés, motiválás lehetőségei, technikái és módszerei (pl. játék, projektmódszer, vita) a biológia tantárgy oktatásában.

4. A természettudományos és technikai kompetencia és a természettudományos gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a biológia tantárgy keretében. A természettudományos kutatási módszerek (pl. megfigyelés, kísérlet, mérés, modell) használata, elsajátíttatása a tanulókkal.

5. Az aktív tanulás módszerei (pl. kutatás-alapú tanulás, probléma-alapú tanulás, felfedeztető tanulás) és alkalmazásuk lehetőségei a biológia tanításában.

6. A természettudományos tudás természete. A biológia tantárgy által közvetített fogalmak, tartalmak fejlődési sajátosságai, az azokkal kapcsolatos naiv elképzelések, tapasztalati fogalmak és tévképzetek, a fogalmi váltás nehézségei. A biológiai fogalmak tanításának lépései, elvei, a megértés elősegítésének, a tévképzetek feloldásának technikái.

7. A tanulói készségek, képességek biológia tantárgyi tartalomhoz kötött fejlesztésének lehetőségei, módszerei, különös tekintettel a gondolkodási képességek fejlesztésére.

8. A biológiatanítás-tanulás életkor-specifikus jellemzői. Alkalmazkodás az osztályok közötti és az osztályokon belüli (csoportok, tanulók közötti) különbségekhez a biológia tantárgy tanítása során. A tanulók közötti együttműködést fejlesztő munkaformák, módszerek (pl. páros munka, csoportmunka, kooperatív tanulási technikák) és alkalmazásuk lehetőségei a biológia tanításában.

9. A differenciálás lehetőségei és módszerei a biológia tantárgy oktatásában. A tanulási stratégiák, készségek fejlesztése biológiaórán. A feladatlap mint a tanítás-tanulás munkaeszköze.

10. A biológiatanítás nevelési feladatai. Környezettudatos magatartásra és fenntarthatóságra nevelés biológiaórákon és azokon kívül.

11. Az iskolai egészségnevelés tartalmi területei és módszerei, megvalósításának lehetőségei a biológiaórákon és azokon kívül.

12. A kétszintű biológia érettségi vizsga részletes követelményei, szerkezete, menete. A tételek összeállításának szempontjai, a vizsgáztatás gyakorlata. 13. A biológia tantárgyhoz kapcsolódó ellenőrzési, mérési, értékelési formák, módszerek, eszközök.

14. Tehetséggondozás lehetőségei, formái, módszerei biológiából, tanórán és tanórán kívül.

15. A hagyományos és az innovatív tanulási környezet szerepe a biológia tantárgy tanításában. Az IKT eszközök és az internet használata a biológia tanításában-tanulásában.