(2017)
| a) | Érző működések szerveződése a gerincvelőben. Gerincvelői szegmentek, gerincvelői ideg, Rexed-féle laminák, magoszlopok, sejttípusok, premotoros neuronok szerveződése. |
| b) | A ma élő főemlősök rendszere, monofília és parafília, a főemlősök általános jellegegyüttese. A humánevolúció kutatásának legfontosabb módszerei: kormeghatározó módszerek (abszolút és relatív datálás). Direkt és indirekt bizonyítékok. A leszármazási vonalak és a mozaikosság problémája. |
| a) | Érző működések szerveződése az agytörzsben. Premotoros neuronok szerveződése. Agyidegek érző magjai, s azok fontosabb kapcsolatai. |
| b) | A humánevolúció Palaeanthropus-fázisának legfontosabb fajai és jellemzői: a neandervölgyiek kialakulása, jellegzetességei és a feltételezett H. sapienssel közös ős. A Neanthropus-fázis főbb jellegzetességei. Neandervölgyiek, sapiensek és más fajok, a keveredés és a kihalás problémái. A Homo sapiens elterjedése, ma tapasztalható változatossága. |
| a) | A szomatoszenzoros rendszer működésének alapjai. Exteroceptorok, interoceptorok, proprioceptorok, a primer afferensek típusai, a primer szomatoszenzoros kéreg szerveződése, szomatotópia a primer szomatoszenzoros kérgen. |
| b) | Paleotraumatológia. A traumás elváltozások csoportosítása különböző szempontok szerint. A törések különböző csoportjai, a törések gyógyulása, lehetséges szövődményei. Fegyverek okozta sérülések. Ficamok megjelenési formái a bioarcheológiai leleteken. Csonkolások. Emberi koponyákon megfigyelhető mesterséges beavatkozások. |
| a) Az emlősök szaglórendszerének szerkezete. Szaglóhám, szaglógumó, szaglókéreg sejttípusai, szinaptikus organizációjának alapelvei. |
| b) A ’terepi-antropológia’ jelentősége, módszerei. Különböző temető típusok vizsgálati jellegzetességei. Feltárás, sír és csontváz dokumentálása. Régészeti-antropológiai protokoll. |
| a) | Az ember belső fülének anatómiája, a hallópálya szerveződése, fontosabb átkapcsolóhelyei. A hallókéreg kolumnáris és tonotópiás szerveződése. |
| b) | A humánevolúció Praeanthropus-fázisának legfontosabb fajai és jellemzői: a korai, a fejlett gracilis és fejlett robusztus formák. Az Archantropus-fázis legfontosabb fajai és jellemzői, az átmeneti időszak Australopithecusai és a korai Homo-fajok. Az új hominin típusok megjelenésének okai Kelet-Afrikában. |
| a) | Vizuális érzékelés az állatvilágban. Az emlős szem anatómiája. A retina felépítése. A látópálya szerveződése. |
| b) | Múmiák, mumifikálódás, mumifikálás. Természetes és mesterséges múmiák jellemzése, fontosabb leletek. A múmiakutatás és története. Klasszikus antropológiai, radiológiai, hisztológiai és molekuláris biológiai módszerek a múmiakutásban. Fontosabb magyarországi múmiák. |
| a) | Az emlős thalamus magcsoportjai. A thalamokortikális rendszer, sejttípusok, a szinaptikus szerveződés alapelvei. |
| b) | A csont-ízületi fertőzések paleopatológiája és paleoepidemiológiája. A csontszövet fertőzések hatására kialakuló átépülési folyamatai, fertőzéses eredetű léziók, és azok paleopatológiai diagnosztikai lehetőségei. Non-specifikus fertőzések. A Treponema és Mycobacterium fajok okozta elváltozások paleopatológiai diagnosztikája és paleoepidemiológiai vonatkozásai. |
| a) | A központi idegrendszer embrionális fejlődése. Neuronális sejtspecifikáció, neuronális indukció, neuruláció. Az elsődleges és másodlagos agyhólyagok morfogenezise. |
| b) | A paleopatológia fogalma, története, vizsgálati anyaga, módszerei, a léziók csoportosítása. A degeneratív ízületi elváltozások, enthesopathiák jellemzése, paleopatológiai jelentőségük. |
| a) | Motoros működések szerveződése a gerincvelőben. Gerincvelői reflexek , feed-forward és feedback szabályozás. Központi mintázatgeneráló rendszerek a gerincvelőben. |
| b) | Az ásatag DNS tulajdonságai. Az archeogenetika módszertani lehetőségei és korlátai. Autoszomális, Y-kromoszómás és mitokondriális DNS markerek. Régi DNS-maradványok vizsgálatával nyert legfontosabb tudományos eredmények áttekintése, értékelése. |
| a) | Motoros működések szerveződése az agytörzsben. A vestibulo-okuláris reflex szerveződése. Az agytörzsi premotoros interneuronok szerveződése és szerepei. Az agytörzsi neuromodulátor rendszerek funkcionális jellemzése. |
| b) | A neuronális szignalizáció általános elvei. A neuronok finomszerkezete. A kémiai és az elektromos szinapszis molekuláris architektúrája. |
| a) | A cerebellaris rendszer szerveződése. Moharostok, kúszórostok, zónák, mikrozónák, sejttípusok, szinaptikus kapcsolatok. A motoros tanulás neuronális alapjai. |
| b) | A történeti antropológia alapjai; az emberi csontváz morfológiai és metrikus jellegei. Az antropometria gyakorlati alkalmazhatósága, arcrekonstrukció. A nem- és az elhalálozási életkor meghatározásának módszertani lehetőségei és korlátai. A paleodemográfia alapjai. |
| a) | A humán cerebellum funkcionális alapon elkülöníthető részei, s ezek efferens és afferens kapcsolatai. A kisagyi mélymagvak kapcsolatai. |
| b) | A G-proteinhez kapcsolt receptorokkal történő neuronális szignalizációk: cAMP, IP3/DAG. |
| a) | Fontosabb központi idegrendszeri transzmitter rendszerek (kolinerg, katecholaminerg, szerotonerg rendszerek, peptid transzmitterek, gátló transzmitterek). |
| b) | Enzimaktivitással kapcsolt receptorokkal történő szignalizációk: TGF-beta receptorok, receptor tirozin kinázok, citokin receptorok az idegszövetben. |
| a) | A bazális ganglion-thalamocorticalis körök szerveződése a humán agyban. A direkt és indirekt striato-nigrális pályák szerveződése. A nigrostriatális pályák szerepe a direkt és indirekt út közötti egyensúly fenntartásában. Extrapiramidális szindrómák. |
| b) | Ligand- és feszültség-aktivált ioncsatornákhoz kapcsolt neuronális szignalizációk. |
| a) | A motoros kéreg szerveződése. Primer, premotor és járulékos motoros kérgi területek szerepe a mozgás szabályozásában. |
| b) | Proteolízissel kapcsolt neuronális szignalizációk: Wnt, Hedgehog, Notch/Delta, NF-kappaB. |
| a) | Szenzomotoros integráció. Térbeli tájékozódás. A hippocampus és entorhinális kéreg térbeli tájékozódásban és memóriában betöltött szerepe. Hely sejtek, grid sejtek. |
| b) | Intracelluláris receptorokhoz kapcsolt neuronális szignalizáció: NO, nukleáris receptorok. Neuroszteroidok. |
| a) | A légzés és keringés autonóm szabályozása. |
| b) | A kalcium szerepe a neuronális szignalizációban. Neuronális kalciumkötő fehérjék. Kalmodulin által szabályozott neuronális folyamatok. |
| a) | Energiaráforditás, energiamérleg és energiaegyenleg. A Hess-tétel és az izodinámia szabálya. Alap-energiaforgalom. Étvágy. A táplálékfelvételt szabályozó központi és perifériás mechanizmusok. |
| b) | A neuronális génexpresszió szabályozása. Célzott intraneuronális mRNS és protein transzport. Az axonális transzport. A neuronális fehérjeszintézis szabályozása. |
| a) | A női és a férfi nemi működés hormonális szabályozása. |
| b) | Neurológiai betegségek molekuláris alapjai I.: Alzheimer kór, Parkinson kór, Huntington kór. |
| a) Fontosabb pszichiátriai betegségek biológiai alapja (hangulati zavarok, szorongásos zavarok, fóbiák, depresszió). |
| b) A neuronális őssejtek és terápiás jelentőségük. A neuronális sejtsors választás. Neuronális fenotípus indukció in vitro rendszerekben. |
| a) | Az izom és a bőr vérkeringése, a hőszabályozás és a láz. |
| b) | Neurológiai betegségek molekuláris alapjai II.: epilepszia, stroke. |
| a) | A koronáriák keringésének jellemzése, a splanchnikus terület keringésének szerepe redisztribúcióban. |
| b) | Neurológiai megbetegedések molekuláris alapjai III.: perifériás neuropátiák: amiotróp laterálszklerózis, szklerózis multiplex. |
| a) | Az agyi vérkeringés főbb jellemzői és szabályozási mechanizmusok. |
| b) | Immunológiai folyamatok az idegszövetben. A mikroglia szerepe az idegszövet homeosztázisában. |
| a) | A vér-agy és vér-liquor gát felépítése és működése. |
| b) | A neurodegeneráció és –regeneráció általános jellemzése. Intra- és extracelluláris protein aggregáció, celluláris stressz. A neuronális apoptózis. |
| a) | Táplálkozás endokrin szabályozása (metabolikus szindróma), táplálkozással összefüggő kényszerbetegségek (obesitas, anorexia/bulimia nervosa). |
| b) | Az agyi extracelluláris mátrix jellemzése. Neuronális adhéziós fehérjék. A neuronális migráció. |
| a) | Neurobiológiai kutatások a szomatoszenzoros rendszeren: idegi plaszticitás az ontogenezis során és felnőtt korban. |
| b) | A neuroglia szerepe az idegi működésben. Az asztociták és az oligodendrociták szerkezete és funkciói. Neuron-glia interakciók, gliotranszmisszió. |
| a) | A főbb fájdalompályák jellemzése, kisugárzó fájdalom, szenzitizáció. A fájdalomcsillapítás központi mechanizmusai. |
| b) | Obezitás: Az obezitás definíciója és epidemiológiája (az elterjedés térbeli és időbeli aspektusai), különböző csoportosítási lehetőségei. Az obezitás diagnosztikájának lehetséges módszerei (antropometriai és műszeres). Az obezitás kialakulásának okai és következményei (különös tekintettel a szív-érrendszeri és metabolikus rendellenességekre). Kezelési lehetőségek. Az Elhízás Elleni Küzdelem Európai Kartája. |