(2019)
| a) | Fehérjék szerkezete és funkciói. Fehérje szekvencia meghatározás, szerkezetvizsgálati és elválasztási módszerek. |
| b) | A növényi merisztémák csoportjai, sejtjeinek sajátosságai, a merisztémák belső szerkezete, és működésének produktumai. |
| a) | Biológiai membránok és membrántranszport folyamatok. |
| b) | A nitrogén a környezetben. A nitrát- és az ammóniumion felvétele és asszimilációja a növényekben. A biológiai nitrogénfixáció. |
| a) | A biológiai oxidáció fázisai, energiatranszformálás. |
| b) | A neuroendokrin szabályozás az állatvilágban. |
| a) | A DNS szerepe, replikáció, hibajavítás és sejtciklus. |
| b) | A Bilateria 3 fő ága (Lophotrochozoa, Ecdysozoa, Deuterostomia), jellemző bélyegeik. Lophotrochozoa főbb törzsei és filogenetikai kapcsolataik. |
| a) | A transzkripció és a génműködés szabályozása. |
| b) | A mohák és a harasztok fontosabb taxonjainak jellemzése, evolúciója, a harasztok |
| a) | A fehérjebioszintézis makromolekuláinak jellemzői és folyamata. |
| b) | A bioszféra felosztásának növényföldrajzi és állatföldrajzi alapjai, flórabirodalmak és faunabirodalmak. A biomok kialakulásának alapjai, főbb biomok jellemzése. |
| a) | Jelátviteli folyamatok általános jellemzése – hormonok és receptorok. |
| b) | Endokrinológia: a hipothalamo-hipofizeális rendszer felépítése és működése |
| a) | A szív és a keringési rendszer szerveződése a gerinces állatokban. |
| b) | Fajszintű természetvédelem. A védetté nyilvánítás indokai, a védelem megvalósítása. |
| a) | A kiválasztó szervrendszer evolúciója a gerinces állatokban. |
| b) | A növények fotoszintézisének fény- és sötétszakasza. A CO2 fixálásának C3-as és C4-es útja. |
| a) | A gerinces idegrendszer szerveződésének alapelvei. |
| b) | Területek és tájak védelme. Területek védetté nyilvánításának szempontjai, hazai védettségi kategóriák, és a Natura 2000 hálózat. Természetvédelmi kezelés és fenntartható használat. |
| a) | Membránfiziológia: membránok struktúrája, permeabilitása, nyugalmi membránpotenciál, excitabilis membránok: lokális potenciálok, akcióspotenciál, ingerület terjedése az axonon. |
| b) | Fontosabb dsDNS és ssDNS genomú vírusok: jelentősebb kórokozó fajok és jellemzésük. dsRNS vírusok: az ismertebb dsRNS vírusok jellemzése. (+)ssRNS és (-)ssRNS vírusok: legfontosabb képviselőik és jellemzésük. |
| a) | A szív és élettana, az artériás rendszer, mikrocirkuláció, vénák és a vénás keringés. |
| b) | Populációk közötti elemi kölcsönhatások főbb típusai: versengés, táplálkozási kölcsönhatás, mutualizmus. Az elemi kölcsönhatásokat leíró Lotka-Volterra modellek értelmezése és tulajdonságai, egyéb modellek. |
| a) | Légzés: strukturális és mechanikai szempontok, légcsere, gázcsere a tüdőben, oxigénszállítás, széndioxid-szállítás, légzésszabályozás. |
| b) | A természet és ember viszonyának kétféle értelmezése. A természetvédelem céljának és társadalmi szerepének változása. (A rezervátum szemlélettől az ökoszisztéma kezeléséig.) |
| a) | Az állati szövetek jellemzése. |
| b) | DNS manipulációs eszköztár gének izolálásához és vizsgálatához (enzimek, vektorok, klónozás) |
| a) | Táplálkozás és emésztés: a tápcsatorna szerkezetének és működésének összefüggése, emésztés és felszívódás. |
| b) | Endomembránok az eukarióta sejtekben. Intracelluláris membrántranszport. Endo- és exocitózis, transzcitózis. A szekréciós fehérjék transzportja. |
| a) | Az eukarióta sejtek membránspecializációi: sejtfelszíni módosulatok (mikrovillus, (stereo)cilium), kapcsoló struktúrák (dezmoszómák, szoros kapcsolat), kommunikációs junkciók. |
| b) | Az evolúciós változás elemi tényezői. |
| a) | Izomélettan: neuromuscularis ingerület áttevődés, a harántcsíkolt és a simaizom kontrakciója. |
| b) | Gének izolálásának, szintézisének és módosításának módszerei (genomi és cDNS könyvtárak, gének kiválogatása könyvtárakból, oligonukleotid szintézis, PCR, génszintézis, mutagenezis). A génexpresszió tanulmányozásának szintjei. DNS-fehérje kölcsönhatásokat vizsgáló módszerek. |
| a) | Az eukarióta citoszkeleton szerveződése: aktin mikrofilamentumok (sejtkortex, aktin citoszkeleton reorganizáció), mikrotubulusok (csilló, ostor, centriolum) és intermedier filamentumok (citokeratin, nukleáris lamin). |
| b) | A kétszikűek és egyszikűek hajtásának és gyökerének dermális és vaszkuláris szövetei. A szövetek jellemzése, a taxonok közötti hasonlóságok és különbségek kiemelése (bőrszöveti sejtek, sztómák jellemzése, edénynyalábok szerkezete és típusai). Rhizodermisz, másodlagos, harmadlagos bőrszövet. |
| a) | Az ízeltlábúak törzsének (Arthropoda) általános jellemzése. Az egyes altörzsek szünapomorf tulajdonságai, testtájaik, végtag-eredetű szerveik. |
| b) | Sejtek, szövetek differenciációja, a szövetek fenntartása. Az embrionális és felnőtt őssejtek. Sejtsors választás. Toti-, pluri-, multi-, oligo-, bi-, unipotencia |
| a) | A gerincesek (Vertebrata) filogenetikai rendszerének főbb elágazásai: Petromyzontimorphi, Gnathostomata; Chondrognathostomata: Chondrichthyes; Osteognathostomata: Actinopterygii, Sarcopterygii, Tetrapoda. Tetrapoda eredete és főbb csoportjai. |
| b) | A mendeli genetika fogalma. A gének a kromoszómák részei. Mitózis és meiózis genetikai eseményei és kapcsolata a mendeli szabályokkal. |
| a) | Endokrinológia: a perifériás endokrin szervek felépítése és működése (pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, hasnyálmirigy, mellékvese, gonádok). |
| b) | A genetikai kapcsoltság. A crossing-over és a rekombináció. A géntérképezés alapjai. |
| a) | Az egyedfejlődés szabályozásának főbb elvei az állatvilágban (gametogenezis, fertilizáció, barázdálódás, gasztruláció, neuruláció, a filotipikus gerinces embrió). |
| b) | A DNS funkciója. A genetikai kód. A génkifejeződés szabályozása. Prokarióták policisztronos mRNS-e; a lac operon; eukarióta intronok és exonok; eukarióta promóterek szerkezete. |
| a) | Kommunikáció. |
| b) | Gram(-) baktériumok általános jellemzése. A Treponema, Borrelia, Campylobacter, Bdellovibrio, Pseudomonas, Xanthomonas, Azotobacter, Rhizobium, Agrobacterium, Acetobacter, Legionella, Neisseria, Escherichia, Shigella, Salmonella, Yersinia, Vibrio, Rickettsia, Chlamydia nemzetségek és fontosabb fajaik jellemzése. |
| a) | Szelekciós egységek, kooperáció és altruizmus. |
| b) | A növényi fotoreceptorok, biokémiai tulajdonságaik és szerepük a növények életfolyamataiban. Fényindukált génexpresszió. |
| a) | A szárazföldi növények gametofiton nemzedékének mérete, alakja, típusa és a sporofiton nemzedékhez való viszonyának változása az evolúció során. |
| b) | Az enzimműködés szabályozásának lehetőségei, enzimgátlások. |
| a) | A növényi alapszövetrendszer. A valódi alapszövetek funkció szerinti csoportosítása, sejt- és szövet szintű sajátosságai. A szilárdító vagy mechanikai alapszövetek, előfordulásuk a növény testében, jellemzésük. Kiválasztás a növényekben. |
| b) | A vírusok általános jellemzése, makromolekuláris szerveződésük. A vírusok vegetatív fázisa, a vírusfertőzés lefolyása. Vírusok kimutatása, mennyiségi meghatározása. Szubvirális elemek (viroidok, virusoidok, prionok). |
| a) | A lipidek anyagcseréje, felépítő és lebontó reakcióútvonalak. |
| b) | A Hominidák evolúciója. A leletek datálásának lehetőségei. Az ember származásának indirekt és direkt bizonyítékai. Fontosabb leletek, morfológia, életmód, elterjedés. |
| a) | Az auxinok metabolizmusa, a hormon homeosztázis kialakításáért felelős folyamatok. Az auxinok bazipetáis, aktív transzportja. Az auxin által szabályozott legfontosabb fiziológiai folyamatok. Auxin receptorok és az indolecetsav által indukált génexpresszió jellegzetességei. |
| b) | Upstream és downstream biotechnológiai eljárások. |
| a) | A nyitvatermők fontosabb taxonjainak jellemzése, evolúciója, földtörténeti jelentősége. |
| b) | Idegrendszer: magasabb idegi funkciók. |
| a) | A zárvatermők eredete, általános jellemzése, rendszere, a főbb fejlődési vonalak filogenetikai áttekintése. |
| b) | Szerves savak, oldószerek gyártási technológiái (citromsav, ecetsav, glükonsav, PHA, glicerin, aceton, butanol, 2,3-butándiol). |
| a) | A lemeztektonika elmélete, biológiai és geológiai bizonyítékai. A lemeztektonika biogeográfiai következményei: szigetképződés, klímaváltozások, elterjedési mintázatok változása. |
| b) | Heterológ fehérjeexpresszió E. coli-ban (a fehérje termeltetés hatékonyságát befolyásoló tényezők, transzkripció, mRNS degradáció, transzláció, fehérjedegradáció, fúziós fehérjék, fehérje transzport, kifejlesztett expressziós rendszerek). |
| a) | Populációk tér-idő dinamizmusa: tömegesség térbeli eloszlásának értelmezése és mérése; korlátlan és korlátos populációnövekedési modellek összevetése, a korlátos növekedési modell egyensúlyi és stabilitási feltételei. |
| b) | A genetikai anyag megváltozása. A génmutációk fajtái és molekuláris természete. A kromoszóma mutációk és következményeik. Spontán és indukált mutációk. Mozgékony genetikai elemek. |
| a) | Életközösségek tulajdonságai: az életközösség definiálása, közösségek sokféleségének (diverzitásának) minősítésére szolgáló eloszlások és indexek; táplálkozási hálózatok és energiaforgalom a közösségekben. |
| b) | Gram(+) baktériumok általános jellemzése. A Staphylococcus, Streptococcus, Leuconostoc, Bacillus, Clostridium, Lactobacillus, Listeria, Corynebacterium, Mycobacterium, Streptomyces nemzetségek és fontosabb fajok jellemzése. Mycoplasma fajok általános jellemzése. Archaebacterium általános jellemzése, legfontosabb csoportjaik. |
| a) | A szénhidrátok anyagcseréje, anabolikus és katabolikus folyamatok |
| b) | Gombák általános jellemzése, filogenezisük, a valódi gombák és gombaszerű szervezetek kapcsolatai. Eukarióta sejtalkotók. A gombatest szerveződése: élesztők és fonalasgombák eltérő növekedési, szaporodási, szerveződési sajátságai. A gombák vegetatív szaporító- és kitartó képletei. |
| a) | Faj, fajképződés. |
| b) | Valódi szárazföldi gomba törzsek (Zygomycota, Ascomycota, Basidiomycota) általános jellemzése, ivaros folyamataik. Mikrobiológiai szempontból jelentős csoportjaik, fajaik. |
| a) | Az élő ember és a csontváz metrikus és morfológiai jellegei. A nemiség, az ivari különbségek, valamint a földrajzi változatosság megjelenési formái ma élő és egykori emberi populációkban. |
| b) | Idegrendszer: szenzoros és motoros működés |
| a) | A kronológiai és a biológiai életkor antropológiája. A posztnatális élet főbb szakaszainak általános jellemzése. Paleopatológiai vizsgálatok. |
| b) | Prokarióták genetikája. Térképezés konjugációval. Fággenomok térképezésének alapelvei. Az rII lókusz finom szerkezete. |
| a) | A daganatok kialakulásának jellemzői, onkogének, tumor szupresszorok, daganatot okozó ágensek |
| b) | Belső környezet, homeosztázis, vérsejtképződés, véralvadás. |
| a) A virágzás indukciójának szabályozása növényekben. |
| b) A sejtciklus általános jellemzése, szabályozási mechanizmusai. A sejtosztódás típusai, a mitózis és a meiózis szakaszainak jellemzése. |
| a) | Kiválasztás: a vese szerkezete és tubuláris folyamatai |
| b) | Nitrogén tartalmú vegyületek (aminosavak, nukleotidok) metabolizmusa. |
| a) | Enzimek általános jellemzése, enzimosztályok, az enzimreakciók sebessége, enzimkinetika. |
| b) | Kiválasztás: a veseműködés szabályozása és endokrin folyamatai |
| a) | Alternatív energiahordozók biológiai előállítása. |
| b) | Az extracelluláris mátrix felépítése, alkotóelemeik jellemzése (kollagén, elasztin, proteoglikán, hialuronsav, glükózaminoglikán, fibronektin). Sejt-sejt adhéziós fehérjék. |
| a) | A növények sejtszintű transzportfolyamatainak sajátosságai. Aktív és passzív transzport. Víztranszport. |
| b) | A célsejt adaptáció/deszenzitizáció. A lassú és gyors adaptáció mechanizmusai. A bakteriális kemotaxis. A receptor metiláció jelentősége. |
| a) | A „moszatok” evolúciója, rendszerezése, a fontosabb taxonok jellemzése. |
| b) | A pro- és eukarióta sejtek szerveződésének jellemzői. |
| a) | Természetes változatosság és jellemzése, az ideális populáció koncepciója. |
| b) | Baktériumok általános jellemzése, prokarióta sejtalkotók ismertetése. Baktériumtenyészetek jellemzői, makro- és mikromorfológiai sajátságok, szaporodásuk, fejlődési törvényszerűségeik |