OSZTATLAN KÉPZÉSBEN ÉS RÖVID CIKLUSÚ MESTERKÉPZÉSBEN (BIOLÓGUS BEMENETTEL)

1. A biológia tantárgy tanításának céljai, tartalmi és formai jellegzetességei a különböző iskolatípusokban. A kiemelt fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításának és a kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei a biológia tantárgy keretében.

2. A tanulásról és az értelmi fejlődésről alkotott elképzelések hasznosítása a biológia tanításában. A biológia tantárgy által közvetített tudás sajátosságai, a tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal, műveltségterületekkel, a különböző forrásokból származó tudás integrálásának lehetőségei, módjai.

3. A biológia tantárgyhoz kapcsolódó affektív célok, attitűdformálási lehetőségek. Az érdeklődés-felkeltés, motiválás lehetőségei, technikái és módszerei (pl. játék, projektmódszer, vita) a biológia tantárgy oktatásában.

4. A természettudományos és technikai kompetencia és a természettudományos gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a biológia tantárgy keretében. A természettudományos kutatási módszerek (pl. megfigyelés, kísérlet, mérés, modell) használata, elsajátíttatása a tanulókkal.

5. Az alapmódszerek (pl. előadás, magyarázat, elbeszélés, megbeszélés, bemutatás/szemléltetés) alkalmazása a biológia tantárgy oktatásában, a módszerek kiválasztásának kritériumai. A módszerekvivalencia és a módszertani szabadság kérdése.

6. A biológia tantárgy által közvetített fogalmak, tartalmak fejlődési sajátosságai, az azokkal kapcsolatos naiv elképzelések, tapasztalati fogalmak és tévképzetek, a fogalmi váltás nehézségei. A biológiai fogalmak tanításának lépései, elvei, a tévképzetek feloldásának technikái. A tartós elsajátítás elve. Az ismeretek rögzítésének, megszilárdításának speciális módszerei.

7. A tanulói képességek, készségek biológia tantárgyi tartalomhoz kötött fejlesztésének lehetőségei, módszerei, különös tekintettel a gondolkodási képességek fejlesztésére.

8. A biológiatanítás-tanulás életkor-specifikus jellemzői. Alkalmazkodás az osztályok közötti és az osztályokon belüli (csoportok, tanulók közötti) különbségekhez a biológia tantárgy tanítása során. A tanulók közötti együttműködést fejlesztő munkaformák, módszerek (pl. páros munka, csoportmunka, kooperatív tanulási technikák) alkalmazása biológiaórán.

9. A differenciálás lehetőségei és módszerei a biológia tantárgy oktatásában. A tanulási stratégiák, készségek fejlesztése biológiaórán. A feladatlap mint a tanítás-tanulás munkaeszköze.

10. A biológia tantárgy speciális tartalmai a tanulók környezettudatos és egészségtudatos magatartásának kialakításában. Környezeti és egészségnevelés a biológiaórákon kívül (pl. szakkörön, táborban, erdei iskolában, bemutatóhelyeken).

11. A biológia tantárgy tanításához kapcsolódó bemeneti tartalmi szabályozás. A biológia tantárgy tanítási folyamata, a tervezés szintjei. A tanmenet és a tematikus tervezés. Óraterv, óravázlat, tábla (füzet) vázlat. Biológia-óratípusok. A biológiaórák megfigyelésének és értékelésének szempontjai.

12. A biológia tantárgyhoz kapcsolódó kimeneti szabályozás, a kétszintű biológia érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményei, szerkezete, menete.

13. A biológia tantárgyhoz kapcsolódó ellenőrzési, mérési és értékelési formák, módszerek, eszközök.

14. A tehetséggondozás lehetőségei, formái, módszerei biológiából, tanórán és tanórán kívül.

15. A biológiatanítás hagyományos és innovatív tanulási környezete. A biológiatanítás tárgyi feltételei. A tankönyvek és segédkönyvek szerepe a biológia tanulásában és tanításában, értékelésük, kiválasztásuk kritériumai. A számítógép, a multimédiás eszközök, az információs és kommunikációs technika és az internet alkalmazása a biológia tanításában.